Egy beazonosíthatatlan repülő tárgy suhant el a fejem fölött az imént, én pedig teljesen vakon gépelek, nem merem felkapcsolni az akváriumom lámpáját sem, nehogy felriasszak valakit a folyosóra kiszűrődő fénnyel. Abba bele sem merek gondolni, hogy mi lehetett az a zümmögő izé, lehet, hogy egy szorgalmas repülő pók, ami nagyon túlugrotta társait az evolúcióban. Ne.
Ha összegezni akarom a hétvégét, akkor az... hátháthát hátbaveregetni nem fogom magamat, de legalább nem volt bingém és tartottam magam az "EAT CLEAN" szlogenhez. Azért még várjunk a Legyőztem a falásrohamot klubpólóval.  Mert itt horkol valami, és az nem a kutyám a nappaliban, hanem ez a szörny mélyen a szöveteimben. Itt van minden kis sejtemben, minden véreremben, kapaszkodik a vörösvértestekre, a szívem pedig pumpálja körbe és körbe és körbe és körbe. Sosem pihen. Csikiz belülről és azt akarja, hogy hibázzak. Akkor volt a legrosszabb, amikor épp elfogyasztottam a reggeli üres pirítósomat, vagy a délutáni narancsot, utána olyan volt, mint a tűz, amikor több oxigént kap. Eddig még nem engedtem neki. Kegyetlen egy játék ez, sokszor úgy érzem, hogy tényleg a szabadságomért megy a meccs. Ó, nem akarok még egy csatát veszíteni. Szerva itt.
Megint sokat gondoltam a hashajtóra. Oké, ez vicces, majd írok neki szerelmeslevelet, küldök neki képeslapot. Gyere haza, egyesüljünk, dolgozzunk karöltve, legyünk vékonyak a nyárra, ha már két hónapot belőle a tengerparton töltünk. Emlékszem, amikor először találkoztunk. Hirtelen felindulásból vetettem be magam a patikába, egyetlen pohár diétás joghurt miatt, ami szörnyen mókásan hangzik a mostani helyzetemet elnézve. A patikából az egyetemre mentem, megbeszéltem egy barátnőmmel, hogy elé megyek, mikor kijön az óráról. Volt még időm, pisilni kellett, megcéloztam a kettes előadónál lévő női szakaszt, bezárkóztam egy fülkébe, gondoltam egyet, kibontottam a gyógyszeres dobozt és bekaptam egy kis bogyót. Csodálkoztam, hogy olyan édes volt, mint egy cukorka. Varázscukorka. Aznap este koncerte mentünk egy barátommal. A klubban ő vett egy üveg pezsgőt, de én nem kértem, mert az alkoholban még a csokinál is több kalória nyüzsög, meg én soha nem is iszom. Mikor kiment a mosdóba bekaptam még egy szem hashajtót és onnantól végre felhőtlenül tudtam szórakozni az este. Utána értettem meg a drogfüggőséget, az alkoholizmust, és a kényszerbetegségeket, mert mégiscsak bárminek, de tényleg bárminek a függőjévé lehet válni nagyon rövid időn belül.
A fogyásnak is. Bárminek.